Egypercesek kavalkádja: Neked köszönhetem, Scorpius

A második egypercest Theodora S. Carternek köszönhetjük, az ő kulcsa Xtina: Fighter című dala volt.

Neked köszönhetem, Scorpius

Az egész életem olyan, mint egy szappanopera, a teljes forgatókönyvet meg lehetne írni belőle. A pilot rész tartalma: Főhősnőnk még be sem tette a lábát a Roxfortba, már akkor figyelmeztették, ne keresse Scorpius Malfoy társaságát. Arról azonban nem tehetett, hogy folyton egymásba botlottak, szinte minden nap találkoztak. A hölgyemény eleinte tényleg megpróbálta elkerülni, de hamar rá kellett jönnie, egy Malfoyt soha nem lehet semmibe venni. Scorpius tett róla, hogy emlékezetes maradjon számára szerény személye. Itt vége is lenne a lebilincselően izgalmas első résznek, melyben tulajdonképpen egy kis kerülgetésen kívül semmi más nem játszódik le a főhősök között.
Rengeteg várakozás és hízelgés meg győzködés után, tavaly év végén pedig a boszorkány beadta a derekát, mert azt hitte, hogy a varázsló igazi arcát látja. Nem törődött az intő szóval, elhessegette családja méltatlankodó hangját a fejében, mert rájött, hogy nem tudnak semmi olyasmit mondani, amivel eltántoríthatnák.
A második részben a lány eltűnődik, hogy tulajdonképpen mikor is kezdett el máshogy gondolni Scorpiusra. A történetben szereplő boszorkány, akire a főszerepet osztottuk, rájön, hogy először csak úgy gondolt rá, mint egy nagyon jó barátra, olyan volt neki, akár Albus, az unokatestvére. Végül ráeszmél, hogy szereti. Ilyen egyszerű, mégis annyira bonyolult módon! Arról a varázslóról ábrándozott titokban, akit soha, semmilyen körülmények között még egy kedves szóra sem szabadott volna méltatnia. Ez tényleg olyan, mint egy rossz, mugli szappanopera. Minden ugyanúgy történik. A főhősök némi kerülgetés és néma vágyakozás után rájönnek, mit is éreznek egymás iránt valójában. Pipa. Együtt töltenek néhány szép napot, hetet, esetleg hónapot. Pipa. Ezek után jön a bonyodalom, mikor a barátnő megtalálja szerelme sötét mágiával foglalkozó könyveit, majd mikor felelősségre akarja vonni, rajtakapja egy mardekáros évfolyamtársnőjével. Pipa. Teljesen jogosan a lány kiakad, értetlenkedik: Miért teszi ezt velem? Pipa.
A történetnek ebben a szakaszában megjelennek a könnyek, amelyek a lány fájdalmátjelképezik. Ez viszont nem stimmel, ugyanis én nem sírok Scorpius Malfoy után! Érdekes módon nem utálom őt, nem csal könnyeket a szemembe, ha rágondolok, nem haragszom rá. Inkább csalódott vagyok, mert azt hittem, tényleg ismerem őt, azt gondoltam igaz az, ami közöttünk volt. Most egyre jobban úgy érzem, kihasznált, csak egy játékszer voltam neki, de nem bánom, mert ez erősebbé tett, ezentúl már nem ejtenek át olyan könnyen. Tanultam a hibáimból, legközelebb mindent máshogy csinálok majd. Azt hiszem, túl hiszékeny voltam, de ez az eset arra késztet, hogy keményebben dolgozzak, ne bonyolódjak semmilyen románcba, még akkor sem, ha Ő kéri. Eljátszottad az esélyeid, többet már nem tudok bízni benned, Scorpius. Küzdöttem és bízva bíztam, de benned hatalmasat csalódtam. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy megpróbáltad rám kenni az egészet, mintha az én hibám lett volna, hogy megcsaltál. Ezzel megástad a saját sírodat előttem. Azt hittem, hogy ismerlek, de tévedtem. Mégis, hogy lehetsz ennyire számító és kegyetlen velem? Én csak a jót láttam benned, megpróbáltam látni az embert, nemcsak a nevedet. Félretettem az előítéleteket, amiket születésemtől fogva belém neveltek, mégis eljátszottad a bizalmamat. De a végén mégis úgy érzem, én vagyok a győztes, mert a segítségeddel bölcsebb lettem.
És mi marad nekem belőled? Az emlékek. Emlékezni fogok minden pillanatra, amit együtt töltöttünk, és arra a kevésbé racionális énemre, akit neked mutattam. Most már az a Rosie halott, számodra mindenképpen. Más lettem, erősebb, harciasabb. És ezt neked köszönhetem, Scorpius.

Szerzői megjegyzés: megkaptam a Fighter kulcsot és először nagyon örültem neki, mert imádom a dalt! Aztán rájöttem, hogy én korántsem tudok annyira dühös lenni, mint Xtina, pusztán azért, mert egyszerűen nem tudok haragudni senkire :D Aki nem hiszi kérdezze meg a bétámat xD Azért remélem, sikerült átadni Rose érzéseit ;)